Pályám kezdetén még nem ismertem a discalkulia fogalmát. Bár voltak tanulók akinek több gyakorlására volt szükségük az alapok elsajátítására , de a tanévek végére - akkor minimumnak mondott követelményeket - biztosan tudták teljesíteni Ők is. Igaz ezek a követelmények a valóban a minimumra, az adott évfolyam számfogalmára és az alapműveletekre, valamit a szöveges feladatok megoldására vonatkoztak.
Minden estre már akkor felfigyeltem rá, hogy valami gond van kiinduló ponttal, és elkészítettem magamnak/ pontosabban tanítványaimnak egy sajátos tankönyvet 10-es számkörre. Ami Számok varázsa címmel elfogadásra is került az Oktatási Minisztériumban, viszont nem jelent meg, mert túl költségesnek minősült a befogadó kiadó számára . Igaz akkor még teljesen unikumnak számított a színes tankönyv.
Így az egyetlen példányát magam használtam sikerrel a következő évtizedekben. Tanítványaim a könyvem mintájára folyamatosan elkészítették saját számos "könyvüket" fél év alatt. Közben folyamatosan számláltak, és tevékenykedtek és ez által kialakult 10-es körben számfogalmuk. Mindenkinek. Képességtől, környezettől függetlenül, saját munkájuk,által. S nem mellékesen létrejött egy közös alap is az osztályban amin az osztály minden tagja ott állt. (Normál létszámú osztályokról beszélek természetesen: 24-28 fősekről)
Persze kicsit fájdalmas, hogy nem jelenhetett meg a szellemi munkám eredménye, de tulajdonképpen értem is. Hiszen arra a tanulási szakaszra irányul, amelynek egy részét szeretné az iskola az óvodára átpasszolni, s úgy kapni a gyerekeket , hogy legyen legalább 5-os számkör fogalma az iskolába lépőknek.
- Ez az irányzat meglepő , sőt érthetetlen számomra. hiszen pont ez az időszak, amiben a legtöbbet tehetünk azért, hogy a későbbiekben sikeresen vehesse tanítványunk az akadályokat.
- A legtöbbet tehetünk azért is, hogy megtanítsuk a tanulásra. Az ugyanis tapasztalatok által alakul ki.
- Itt van a legnagyobb befolyásolási lehetőségünk arra, hogy szelíden megtapasztaltassuk vele, hogy vannak elvárások, vannak követelmények, sikerek és olykor kudarcok is, amit le tud küzdeni, át tud fordítani pozitív érzéssé, sikerré.
- S ha ez egy olyan közegben jön létre aminek 4-6-8 évig tagja lesz akkor közös alapról indulnak, mert egyazon folyamaton mentek keresztül egyaránt sikerrel, ami által megbecsültséget is szerez magának erőfeszítésével, eredményeivel.
- Ez az a szint amit minden tanuló képes teljesíteni. Versengés ugyanis mindenképpen van egy osztályban, de egyáltalán nem mindegy, hogy az mikor és miben nyilvánul meg.
- Semmiképp sem jó ha az iskolakezdés első hónapjaiban az energiák + pl. helyezkedésre + fordítódnak a gyermekekben. Sokkal hasznosabb ha a tanulás tanulásra.
Rendszerem tehát sokkal több mint 10 számjegy megtanítása. S ezért értem is , hogy miért idegen a hazai módszer -palettán.
- Szemléleti rendszer a tanításról.
- A tanító feladatának felvállalása. és nem átruházása óvodára, szülőre, korrepetítorra
Szívesen beszélgetnék erről a támáról kicsit részletesebben. Attól, hogy tudom a gyengébb teljesítmény okát, még nem jött létre a tudás... Hogyan lehet ezt a mai oktatási környezetben kezelni?
VálaszTörlésÉn is szívesen beszélgetnék a megoldásról. Nem bonyolult és nem lehetelennek látszó dolog Persze kitartás, a gyerekekre történő odafigyelést, reflektálást kíván,de semmi különleges, nehezen elsajátítható dolog nincs benne. Olvasni, írni, számolni mindenkinek járó tudásnak kellene lennie. Miylen formában gondolja a beszélgetést? Itt a blogon vagy személyesen? Köszönöm érdeklődését! Ön az első ember a blog 10 éves fennállása óta akinek iylen javaslata van! Én benen vagyok a diskurzusban, mert szívügyem, hoyg minden gyerek megkapja a megfelő segítséget ahhoz, valóban megtanuljon olvasni, írni, számolni.
VálaszTörlés