- azaz nem szükséges már egyenként nyitnia 1, 2, 3 ujját, ha meg kell mutatnia az adott mennyiséget
- ha képes az ujjain (ujjai nyitásával, becsukásával) önállóan a következő műveleteket elvégezni 3-as körben 0+3, 3+0 , 1+2, 2+1, 3-1, 3-2, 3-3, (persze még jobb ha tudja az ujjai használata nélkül is, de nem feltétel mindenképpen.)
- S képes a fenti számok és műveletek írásbeli lejegyzésre megfelelő színvonalon
A tanítás/ tanulás sorrend itt is ugyanaz mint korábban
- SZÁMLÁLÁS Képek gyűjtögetése, beragasztása, tárgyakkal történő számlálás
- A képekről , tárgyakról állítások megfogalmazása
- Az adott mennyiség mutatása az ujjakon, később a műveletek is
- A képen lévő mennyiség számfogalmának rögzítése a számjegyek mellérendelésével (azaz a megfelelő számkép gyűjtése, vágása, beragasztása)
- Hozzáadások, elvételek tárgyakon és a saját ujjain történő megjelenítése (elvégzése először segítséggel majd önállóan.
- A két számjegy írásának megismerése, gyakorlása (először nagy alakban majd egyre kisebb méretben
- Összeadások, kivonások számjegyekkel, műveleti jegyekkel történő leírása
Nagyon fontos, hogy ebben a szakaszban sok időt fordítsunk a képeken látható események, helyzetek, megfogalmazásra, még akkor is ha ez látszólag időveszteségnek tűnik. A gyermek önálló megfogalmazásai jól tükrözik fogalmi szintjét is. S ahogy fejlődik, differenciálódik megfigyelő képessége, s annak szavakkal történő megfogalmazásai is, úgy jut előbbre a számok világában, s a számolásban is. S később , mikor szöveges feladatokat kell megoldania könnyebben fog boldogulni vele, hiszen miközben a számokat és a számolás alapjait tanulta , megtanulta azt, is hogy egy képről. tárgysorrol elmondott megállapítás számokkal is leírható.
TARTALMAZZA minden új szám és a hozzá kapcsolható műveletek megtanulása a régi, megszokott elemeket ! Ez biztonságot ad a disz-es gyermeknek. Nem szabad nagyon csodálkozni azon sem, ha új szám/ mennyiség tanulásakor előjönnek azok az elemek amiról azt gondoltuk, hogy már nem szükségesek a gyerek számára, (pl egyenkénti kinyitása az ujjaknak a 4 vagy 5 esetében ugyanúgy megtörténik, mint amikor a 2-t vagy 3-at tanulta. ) Hosszú hónapok alatt rögzül , automatizálódik csak kellően
Azt gondolom, hogy mindenkinek magáénak kell érezni a feladatot ahhoz, hogy sikeres tudjon benne lenni. GYEREKNEK is FELNÖTTNEK is. Ezért minden egyes szám egy új kihívás is mindkét fél számára.
Látva kollégáim munkáit sokszor éreztem azt, hogy Hú de jó, az mit látok, egyedi, sosem látott - megoldásokkal lettem gazdagabb. Itt ezeket nem közlöm hiszen az mindenki saját szellemi terméke. Mindannyian "rá is kényszerülünk" önálló megoldásokra. Ami jó is,mert fontos az egész interakcióban -tanításban, maga az alkotás, az önálló gondolat, önálló válasz egy adott problémára.
Így én itt nem eszközök sokaságát írom le, hanem csupán azokat a kényes pontokat amikre minden gyerek disz-es de nem disz-es esetében figyeni kell a sikeres végkifejlet érdekében. Annál egyzserűbben, és egyértelműbben meghatározni, mint ahogyan a Tanítók enciklopédiájában olvastam talán nem is lehet. Úgy érzem ma is időszerű, mert valahogy pont ez felejtődött el, változott meg. Az a divatos, követni való jó tanító aki sokféle eszközt használ, aki mutatós órákat tart, legalábbis kifelé. Viszont az a hatékony aki képes a gyereket eljutatni a magabiztossághoz, az önnáló ismeretszerzéshez .
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése