Ahogy itt is szünetet tartottam a blog írásban, a szám fogalom és számolás kialakításában, természetes módon bekövetkezik egy megállás, "leülés" a 10-es számkör végéhez érvén.
Kell az idő a gyakorlásra, ülepedésre, a tanultak begyakorlására, biztonságos alap megszilárdulásához. Mint ahogy a valóságos építkezéseken történik., ahol egy ház alap kialakításakor időt adnak a megszilárdulásra. Locsolják, öntözgetik, de hetekig - hónapokig nem folytatják a falak felhúzásával.
Azt az ember érzi, hogy mikor lehet tovább lépni.
Hogy miből? Milyen jelekből?
A legfontosabbak:
- már gondolkodás nélkül megy azonos tagok összeadása (1+1, 2+2, 3+3, 4+4, 5+5
- az ujjain történő számolás már gyors, rutin szerű
- 10-es körön belül az összeadásokat képes megfordítani (7+2 = 2+7) és úgy elvégezni az
- a kivonásoknál már tudja, és használja, hogy a nagyobb értékből kell elvenni, s nem fordítva
- képes ujjain ezt is gyorsan, rutinszerűen elvégezni
Lehet persze még más kritériumokat megfogalmazni, de ezek azok az alapok amik biztos használata, tudása nélkül fölösleges még nekilátni a számkör bővítésnek.
A 10 átlépése azért jelentős állomás, mert a tapasztalati, állandóan ellenőrizhető, számolható világból át kell lépni egy analógiás gondolkodásba. Ahhoz hasonítható, mint mikor a kisgyermek a felállást követően megteszi első lépéseit. A 10-es számkör kialakulása, a felállás folyamatával egyezik meg jelentőségét illetően. S mennyi megingás, leülés következik el addig míg a járás stabillá nem válik egy gyermek esetében. Nincs ez másképp a számkörökkel sem.
Comenius -ha pátosszal is, de nagyon igazan és bölcsen így ír erről Didactika művében.
Szent a tanítás alapja, a mindenben való rend amit a természettől lehet tanulni. A természet figyel az alkalmas időre, előbb előkészíti az anyagot mielőtt formába öntené. A természet nem zavarja össze a teendőket. A belsőből indul ki. A természetben nincs ugrás, csak folyamatos haladás.A könnyebbről halad a nehezebbre, az egyszerűről az összetettre.
Pestolazzi így fogalmaz:
Minden tanítás eljárásmódjának formáját azoknak az örök törvényeknek kell alávetni, melyek szellemi, érzéki,és szemléletbeli világos fogalmakhoz vezetnek.
A tanítás módszere arra irányuljon, hogy általa minél biztosabban jusson a gyermek azoknak az ismereteknek birtokába, amelyek minden további szellemi fejlődés alapját képezi.
Munkám évtizedei alatt ezen tételek számtalanszor igazolódtak. Talán azzal egészítenem ki, hogy egy-egy probléma megoldásához, mindig vissza kell menni addig a pontig ahol a gyermek biztos tudással rendelkezik. A disz-es gyereknél ez nem ritkán akár 3-4 évvel korábbi " szint"-et jelent,. Ami - és ez nagyon fontos-, nem azt jelenti, hogy a gyermek buta, vagy tanulni nem képes. csupán annyit, hogy a hiányzó stádiumokat be kell építeni tudás rendszerébe.S hogy ez mennyire jól járható út, az bizonyítja, hogy azokat a diákokat akik sikertelenek bizonyoltak más rendszerben, az én munka módszeremben megtanulták a matematika, az olvasás és írás alapjait olyan szinten, amelyre később sikeres tanulmányi éveket építhettek. Hiszen "nemcsak" olvasni számolni írni tanultak meg, hanem megismerték önmagukat is , a tekintetben, hogy hogyan tudnak hatékonyan ismereteket elsajátítani.
A legnagyobb gond egy gyermek számára, mikor át kell lépnie a 10-et, hogy nincs több ujja. Nincs mibe "kapaszkodnia" Általában persze a gyerekek rendezik a gondolkodásukban ezt a problémát, de a disz-esnek segítség kell. Hiszen kimaradt nála egy hosszú - belső tanulási, felismerési folyamat amelyben valahogy eljut magában odáig, hogy a 10-et a fejében kell raktározni ahhoz, hogy tovább tudjon menni-
Ezért diákjaimat-mikor ehhez a problémához értem, mindig arra kértem, hogy tegyék be a fejükbe a 10-et, Ezt egy mozdulattal is jeleztettem velük.A kinyitott tenyerüket hozzáérintették a fejükhöz- BETETTÉK a 10-et (beteszem a 10-et a fejem mondattam velük) Ezt egy idő után persze már el tudták végezni mozdulatok és mondások nélkül is. Hogy kinek mennyi időre van szüksége, ahhoz, hogy eljusson addig , hogy belsővé váljon a 10 "elraktározása" nagyon egyéni, de az biztos, hogy eredményes volt mindenkinél, mint ahogy az is, ahogy elkoptak a begyakorlottsággal a szavak, mozdulatok, s ugyanúgy tudták használni ezt a rendszert szavak nélkül mint előbbre járó társaik.
Ha betették a 10-et a fejükbe, akkor viszont lehetett a kezeken tovább folytatni a számlálást, számolást, a jól megszokott módon.
A golyós számoló, (abakusz) vizuálisan segít ehhez a rendszerhez hozzá. Nem véletlenül volt évszázadokig az elsős gyerek alap eszköze, S ahogy kiszorult a mai modern oktatás eszköztárából, úgy kezdett a diszcalkulia eszme rendszere tért hódítani a sikertelenségek magyarázni akarása nyomán.
Mindenképpen érdemes olyan pedagógiák eszköztárát segítségül hívni itt is, akiknél nincs disz probléma, mint pl a FREINET pedagógia,(ezekből az eszközökből mutattam be eddig)
vagy talán jobban ismert MONTESSORI pedagógia,
http://www.fairplaytrade.hu/195-montessori-eszkozok/
illetve az interneten már elterjedt
HOMES SCHOOL http://en.wikipedia.org/wiki/Homeschooling
(magyar fordítást is lehet kérni automatikusan)
kids tv http://www.youtube.com/watch?v=dk9Yt1PqQiw&feature=relmfu
A legnagyobb gond egy gyermek számára, mikor át kell lépnie a 10-et, hogy nincs több ujja. Nincs mibe "kapaszkodnia" Általában persze a gyerekek rendezik a gondolkodásukban ezt a problémát, de a disz-esnek segítség kell. Hiszen kimaradt nála egy hosszú - belső tanulási, felismerési folyamat amelyben valahogy eljut magában odáig, hogy a 10-et a fejében kell raktározni ahhoz, hogy tovább tudjon menni-
Ezért diákjaimat-mikor ehhez a problémához értem, mindig arra kértem, hogy tegyék be a fejükbe a 10-et, Ezt egy mozdulattal is jeleztettem velük.A kinyitott tenyerüket hozzáérintették a fejükhöz- BETETTÉK a 10-et (beteszem a 10-et a fejem mondattam velük) Ezt egy idő után persze már el tudták végezni mozdulatok és mondások nélkül is. Hogy kinek mennyi időre van szüksége, ahhoz, hogy eljusson addig , hogy belsővé váljon a 10 "elraktározása" nagyon egyéni, de az biztos, hogy eredményes volt mindenkinél, mint ahogy az is, ahogy elkoptak a begyakorlottsággal a szavak, mozdulatok, s ugyanúgy tudták használni ezt a rendszert szavak nélkül mint előbbre járó társaik.
Ha betették a 10-et a fejükbe, akkor viszont lehetett a kezeken tovább folytatni a számlálást, számolást, a jól megszokott módon.
A golyós számoló, (abakusz) vizuálisan segít ehhez a rendszerhez hozzá. Nem véletlenül volt évszázadokig az elsős gyerek alap eszköze, S ahogy kiszorult a mai modern oktatás eszköztárából, úgy kezdett a diszcalkulia eszme rendszere tért hódítani a sikertelenségek magyarázni akarása nyomán.
Mindenképpen érdemes olyan pedagógiák eszköztárát segítségül hívni itt is, akiknél nincs disz probléma, mint pl a FREINET pedagógia,(ezekből az eszközökből mutattam be eddig)
vagy talán jobban ismert MONTESSORI pedagógia,
http://www.fairplaytrade.hu/195-montessori-eszkozok/
illetve az interneten már elterjedt
HOMES SCHOOL http://en.wikipedia.org/wiki/Homeschooling
(magyar fordítást is lehet kérni automatikusan)
kids tv http://www.youtube.com/watch?v=dk9Yt1PqQiw&feature=relmfu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése