2+3+2. ha hátsó sorból indulunk de lehet, hogy
a 4+3 csoportosítást hívjuk magunkban segítségül, ha a bal oldalról indulunk.
Viszont vannak tanulók, - diszcalkuliásoknál elég gyakori is- , akik, jobbról indulnak neki a számlálásnak, s akkor pont a fordítottja a 3+4 lesz számukra a logikus csoportosítás.
Viszont vannak tanulók, - diszcalkuliásoknál elég gyakori is- , akik, jobbról indulnak neki a számlálásnak, s akkor pont a fordítottja a 3+4 lesz számukra a logikus csoportosítás.
Tulajdonképpen mindegy is, a lényeg az, hogy nem tudja ránézésre megállapítani a pontos mennyiséget, és utána kell számolnia. Ellenőriznie kell, -akár ujjat kinyitva közben-
hogy mennyit lát a képen, vagy az előtte lévő apró tárgyakból. Valójában már az 5-öt is sokszor bontott mennyiségként azonosítjuk, az ennél többet viszont mindenképpen.
Egy ilyen kép esetében még bonyolultabb az összeszámlálása az autóféléknek, mivel szélesen kell értelmezni az autó fogalmát. Így mindenképpen összeadást kell tennünk ,5+1+1 , ha először a szeméylautókat vesszük és utána amin vannak illetve a tűzoltó autót.
3+2+2 csoportosítást alaklmazhatunk ha külön vesszük a két sorban lévő személyautót és a 2 nagy méretú speciális autót.
Hasonló helyzetek elé kerülnek tanítványaink, gyermekünk tehát, ha folytatják minden egyes új számfogalomnál a képgyűjtéseket prospektusokból. Önkéntelenül megtanulják , magát a bontás fogalmát is egyúttal.
S hogy ez mennyire megmarad életünk során rövid illusztrációként el kell mondanom, hogy bár ezeket a gyűjtéseket én végeztem 20 évvel ezelőtt, s többször is tanítottam azóta vele, most, mikor ide be akartam rakni, újra ellenőriztem, hogy tényleg annyi van-e ott mint amit a szám jelez. Mert fontos volt számomra. Ha azonban nincs komolyab jelentősége az egyén számára akkor csak úgy nagyjából megsaccolja, hogy mennyi lehet az adott mennyiség. Vagyis nem számlálunk , ellenőrzünk mindig , csak ha annak fontossága van számunkra.
Ezért nagyon fontos a gyerek ezen tanulási szakaszában is, hogy elvárjuk tőle a pontos megszámolását a tárgyaknak. 10-ig terjedően tehát, minden egyes szám mennyiségének kialakításoz szükséges ez a feladatrész komolyan vétele és pontos elvégzése. Én tanítványaimtól 8-10 képet kértem ebben a szakaszban is .
Viszont milyen jó , hogy itt már változatos bontásokat tudnak maguk is megfogalmazni, változtatva a csoportosítások szempontjait, megtapasztalhatják, hogy a számokkal milyen sok mindent ki tudunk fejezni, s hogy egy adott mennyiség változatosan állítható elő.
Tapasztalatom szerint 6- 10 közötti mennyiség esetén egyébként is- ha mód van rá - az ötöt vesszük alapegységnek, s a többit "hozzáadjuk"
Azonban az, hogy felnőtt korban is kapaszkodókat keresünk azt mutatja számomra, hogy a természetes számolási technikánk alakul így. Kényelmes, praktikus pozíciót használunk automatikusan. A nagyobb mennyiségeket automatikusan kisebbekre- átláthatóbb egységekre bontjuk. A 2. 3. esetleg a 4 vagy 5 az a mennyiség amit képesek vagyunk átlátni biztonsággal. Ezek fölött már valamelyik kisebb egységekre bontást hívjuk segítségül.
Valamiért preferálja agyunk az azonos mennyiségekre bontást is, ha erre lehetősége van. S talán ezért is van, hogy a gyerekek szinte azonnal megtanulják, a 2+2 =4, 3+3= 6 , 4+4 = 8 , 5+5 =10 összeadásokat- fejből.
Ugyanakkor gondot okoz nekik sokáig a 6-os, ,7-es ,8-as, 9-es, 10-es számkörön belül az ettől eltérő bontások automatizálttá vált rögzítése. Hosszú ideig hívja segítségül akár ujjait is számolás során
Van persze amikor nincs mód csoportosításokra, akkor újra előjön az egyenkénti, vagy párosával esteleg 3-asával, 4-esével végzett számlálás. Ez egyébként már nagy eredmény egy diszcalkuliás gyerek esetében, Automatizálódást jelez.
Talán kivételt csak a dobókocka és dominó pöttyeinek elrendezése jelent , Ahol talán elég erősen bennünkr ögzül az adott mennyiség képalakja ( ha sokat játszottunk vele éveken keresztül), ahhoz, hogy "rávágjuk "a megfelelő számot
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése