Ma 10cm-rel a föld fölött járok (Montessori pedagógia 1.rész)

Lehetőséget kaptam ma arra, hogy a Budapesti  Eszterlánc Montessori magyar- angol két  tannyelvű óvodában tartott  bemutató délelőttön részt vehessek.

 

Tizennégy éve  nem volt módom érezni, átélni ezeket a boldog, megnyugtató, munkával telt , nyugodt, hangulatban  zajló tevékenységeket csoport szinten. 

 

Igaz, hogy a Freinet  pedagógia és  a Montessori pedagógia között vannak különbségek, talán nem is kis különbségek, de   a gyerekekről vallott felfogás nagyon is hasonló, s ennek következtében a  gyerekek és a pedadógusok megnyilvánulásai is nagyon ismerősök voltak . 

 

Az eszközök meg nagyszerűek! Nincs olyan tanító szerintem, aki ne  vágyna  rá- ha ismerhetné - persze. A pedagógusi munka  tartalmi részéről már nem is beszélve! Úgy volt együtt a 20 gyerek és  3  pedagógus, hogy a gyerekekre kellett figyelni,  a pedagógusok folyamatosan segítetettek, itt-ott, de el is léptek azonnal a gyerek mellől  ha a "szerepük" véget ért az adott helyzetben.

 

Minden  matematika  eszköz a 10-es számkört szimbolizálta,  mindegyik 10  egységből állt. Hengerek, háromszögek, hasábok, kockák és  téglatestek, vagy mérőrudak. Mindegyik végtelenül egyszerű (- nek  tűnő), valójában a 10 -es mennyiség bevésést szolgáló , és a logikai gondolkodást igencsak megdolgoztató- fejlesztő eszközök.

A betűket tanító eszközök,  vagy a környezetismeretet jellemző eszközök is  hasonlóan  felépítettek.
Sokat készítenek a pedagógusok saját maguk is, hogy aktualizálják a gyerekek érdeklődéséhez.

 

Külön meg kell említenem az intézmény két vezetőjét, megálmodóját  . kik maguk köré  felépített  csapattal sikerre  tudják vinni Montessori  szellemiségét

 

Otthon éreztem magam.

 

Ismerős volt a hangulata, az eredményessége, a tér tagolása. (Külön  rész a rajzolásnak-festésnek-kézműveskedésnek- a tanulmányi dolgoknak, szerepjétékoknak.)

Ismerős volt a gyerekek elmélyült munkálkodása,  és egymás segítése. Minden  elérhető magasságban, és  rendben. S  vissza is került a gyerekek által a helyére, figyelmeztetés-kérés nélkül, természetes  reakcióval a játék  befejeztével.

 

Felemelő, boldogító délelőtt volt  ez ma nekem! S nagy tisztelettel gondolok a kollégákra , és munkájukra,  akik mindezt  biztosítják a   gyerekek   számára.